Get all 4 túlontool releases available on Bandcamp and save 20%.
Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality downloads of 3:30, Ne hidd..., változás, and Árral Szembe.
1. |
Illegál
05:07
|
|||
|
Azt mondom, "Kis Grofó", tesó az itt full legál,
Pedig az én szívemben, csak a Hip-Hop a reál,
Kinek mi az ideál, nem érdekel, megfordulok,
Az egynyári slágerekbe folyton belefutok.
Az AC/DC odavág, széjjel tép mint a TNT,
Egy örök klasszis, amit lead, nap,mint nap az MTV,
Ezt nem hódíthatja, a kicsi gesztenye,
Mert 4:20-kor vörös és nem barna a szeme.
Ahogy Demjén mondta: Szállj, szállj fel magasra,
Én meg, hogy: Élj úgy a mának, hogy emlékezz a tegnapra,
Ha kell még egy szó, ne sajnáld a tintát,
Had forgassák tovább a rozsdás körhintát.
A kör közepén állsz és nem tudsz a sarkon állni,
Rájössz-e magadtól, hogy ebből nem fogsz profitálni,
Az utcán a kurvák, az étteremben gengszterek,
Pénzem, vérem egyre megy, könnyezni sem merek.
Csak egy Beat és egy szöveg,
S gyermekünk halhatatlanná válik,
Tollból papírra, szájból a májkba,
Szórja szét, dallamát.
Ha hallanád, mit érzek, s éreznéd, mit hallok,
Hogy az én szívem 97 bpm-re kattog,
Itt se vagyok senki, se túl az óperencián,
Nem vagyok egy Rómeó, de megtaláltam Júliám.
Ítélet helyett, inkább valld be minden bűnödet,
Hisz az árnyék mi bánt, táplálja a gyűlölet,
Félelem és rettegés, majd visszanéz egy tükörkép,
S tudod, hogy ha átvered, szép lassan, de széjjeltép,
Csak egy Beat és egy szöveg,
S gyermekünk halhatatlanná válik,
Tollból papírra, szájból a májkba,
Szórja szét, dallamát.
Azt mondták: Ha felnövök, na de most mond, hogyan tovább,
Döntést hoztam, korán, de érzem, hogy lazább,
A kötél, a lepel mi eltakar és ápol,
A szép volt, már távol, a sorsom jóvoltából,
Nem kértem az életet, ha kell hát vedd el,
De én is tudok olyan mit más nem, ezt hidd el,
Nem viccel, a szívem, a tollam s papírom,
S csak írom, míg ez is egy felirat lesz a síron.
Csak egy Beat és egy szöveg,
S gyermekünk halhatatlanná válik,
Tollból papírra, szájból a májkba,
Szórja szét, dallamát.
|
||||
2. |
Árral szembe
04:12
|
|||
|
Állok egy színpadon a dallamok szállnak,
Éjjelente az utcákon a spanok várnak,
Elmesélem, hogy telt el sok száz szép pillanat,
Hogy éltünk az utcán a pislákoló fény alatt.
Órák jöttek-mentek, hetek teltek,
A cseresznyefa ágai, új mesét teremtettek,
A jövőt nem tudtuk, nem kerestük a múltat,
Még ma is keresem, árkon-bokron, keresztül az újat.
Lehunyt szemekkel várt, minket a hajnal,
Szerelme volt, kinek az éjjel, kinek a nappal,
Élt az utca, az udvar, a kert, a ház,
Ó te szép volt múlt, mond, hol vagy merre jársz?
Mi van a kötél végén, mi van túl a láthatón,
Mi van, ha egy pillanat, mi átkarol majd áthatón,
Fáraszt az idő, hogy rajta kívül töltök éveket,
Tőlem már nem, csak belőlem telik, s merít egy új életet.
Nem volt, nem lesz ugyanolyan,
Egy tervezett pillanat,
Árral szembe visz a folyam,
Rég elveszett pirkadat,
Emlékeket és képeket,
Őrzök, szívem rejtekén,
Ha nem tudsz új történetet,
Egy újat kezdek én.
A felhők fölött szállnék, ha lenne rá esély,
Mindenkiben lakozik, egy titkos szenvedély,
A szembe szél nem akadály, de küzdj, hogy szebben élj,
Így neked is lesz majd mit elmesélj.
Úgy élj, hogy senki se tudja mit teszel,
Hisz, egyedi és különc újra így leszel,
Az utat, amin jársz, a jártat ne hagyd cserbe',
Bízz az ösztönödben, legalább ebbe az egybe'.
Életem adnám, az utolsó igaz barátér',
Érdemes kapkodni az utolsó szál virágér'?!
"Ki a virágot szereti", ezt mondta már sok ember,
Ne sirasd a holnapot, ha tudod, nem lesz többé reggel.
Vigaszom, a zene, a banda, a család,
Egy emlék, egy mondat: Majd gondolok rád,
Színpadon állok, jusson eszedbe,
Hittem és láttam, fényt a szemedbe.
Nem volt, nem lesz ugyanolyan,
Egy tervezett pillanat,
Árral szembe visz a folyam,
Rég elveszett pirkadat,
Emlékeket és képeket,
Őrzök, szívem rejtekén,
Ha nem tudsz új történetet,
Egy újat kezdek én.
Nem volt, nem lesz - nem lesz ugyanolyan,
Árral szembe - szembe visz a folyam,
Emlékeket - és képeket,
Őrzök szívemben - szívem rejtekén.
|
||||
3. |
Köd
05:10
|
|||
|
Itt az idő menni kell, csukott szemmel nézzél hátra,
Nézd még, mi szép volt, mi eltűnt, az rég volt,
Homályos foltok, kiégett lámpák, nem segítik utamat,
Hogy előre juthassak, felednem kell a múltamat.
Általánosban még nem érdekelt semmi és senki ,
De volt egy lány, kit tiszta szívvel tudtam volna szeretni,
Féltem felé lépni, de azt soha meg nem bánom,
Hisz már akkor rá jöttem, hogy az egy igen furcsa álom.
Spanjaim sem voltak, folyton én voltam a boxzsák,
Fájt a szó, de már a szövegek ezt alkotják,
Kirekesztett a társaság, nem volt ki mellém álljon,
Csupán csak egy, ki a legjobb barátom lett heted-hét határon.
Szabadok voltunk, az utcákat jártuk hajnalig,
Ugy szét voltunk esve, azt se tudtuk, hogy ki hol lakik,
Reggel Fater igy szólt: Fiam irány, vár a munka,
De simán leszartam, hisz úgy be voltam rúgva.
Szólt anya, majd szikrákat szórt a szeme szerte szét,
Nem hatott a szebb beszéd, megéreztem a sors kezét,
Faterom egy példakép, de két testként vagyunk két lélek,
Más utak, más célok, más álmok,más az érdek.
Mondtam, hogy máshoz értek, de a szó elszállt,
Majd irni kezdtem, s éreztem a sorsom pályát vált
Tudtam, hogy más lesz minden az idő csak telt,
Egy hajnalon a zene bennem életre kelt
A homokóra lepereg s nincs aki visszaforgassa,
Hogy segítsen felállni a kezét feléd nyújthassa,
Ma hullócsillag voltam, holnap a fénye leszek,
Minden gondolatoddal én is a ködbe veszek.
Folyton azt mondták, hogy sose lesz belőlem ember,
Megyek az árral szembe, de ne feledd! Az nem nyer, ki nem mer,
Hányan elhiszik, hogy lehet zöld az ég és kék a fű,
Bábok vagyunk egy szinpadon, s van akinek ez élethű,
Hogy éjjel ébren, nappal féltem, utamról már rég leléptem,
Végső tervem, hogy az álmom végre, célba érjen,
A vonat már elment, lekéstem végleg,
Elmém homályos, fátyla kétes, ne kinozz kérlek!
Tágra tárt szemekkel ,tekintünk túl a semmibe,
Csoda ország ez, mit ecsettel vászonra festi le,
A képzelet,egy kép helyett, s valóság lett már az álom,
Kéz a vállon, zár a szájon, a csapatom a láthatáron.
A homokóra lepereg s nincs aki visszaforgassa,
Hogy segítsen felállni a kezét feléd nyújthassa,
Ma hullócsillag voltam, holnap a fénye leszek,
Minden gondolatoddal én is a ködbe veszek.
|
||||
4. |
Lépni kell
04:37
|
|||
|
Hányszor volt már úgy,
hogy nem tudtam tovább lépni
pedig előttem az út
és csak előre kell nézni
vissza nem kell már
ne múltal törődj a jelenben élj
csak a jövőre koncentrálj
a változástól soha ne félj!
Tegnapból a mába egy pótolhatatlan pillanat,
A horizonton vártam, de nem jött csak a pirkadat,
Több ezer csillag hullt le aznap vele együtt egy lélek múlt,
Kihunyt a fény, éreztem minden álmom porba hullt.
Ezer gondolat, megannyi kérdés, de válasz egy se,
Egy mi kínzott legbelül, hogy jövőnk vajon lesz-e?
Menni kéne de érzem szíved magához szorított,
Maradnék de egy halk sugallat magához szólított.
Este a magány volt a társam, emlékem csak a tegnap,
A kietlen tájat bámulva reméltem, hogy vár rám még egy szebb nap,
Hesszelem az eget, a Napnak fénye oly vakító,
Rá sem merek nézni de a gondolat mégis mily csábító.
Belül kavargó érzések, kétségek közt sérelmek,
Napról napra gyűlnek, érzem lassan széttépnek,
A szíven kívül nincs másom csak a szabad akarat,
A sors már írja mesénket, hát íródjon a Nap alatt.
Ragyogjon a fénye mikor az oltár előtt a két szív egybe kel,
Fent a magasban reményt adtál, az érzés már nem múlik el,
Órák teltek, váltotta egymást, nappal s az éjszaka,
A vad megszelídült, már nem andalít a vér szaga.
Meredted bámul s tompa hangon így szól: Sajnos mennem kell,
Lehunyom szemem s kimondom: Tiéd a szív ami bennem ver,
Rabja lettem egy érzésnek, az idő szállt felettem át,
Szívünk dobbanása alapozzon egy attraktív szimfóniát.
Hányszor volt már úgy,
hogy nem tudtam tovább lépni
pedig előttem az út
és csak előre kell nézni
vissza nem kell már
ne múltal törődj a jelenben élj
csak a jövőre koncentrálj
a változástól soha ne félj!
Mások a földön járnak én a széllel messze szállok,
Várok! Egy szakadék szélén járok.
Látok! Reményt a szemekben, érzek fájdalmat a könnyekben,
Keresem a választ lelkeknek tükrében.
Hányszor volt már úgy,
hogy nem tudtam tovább lépni
pedig előttem az út
és csak előre kell nézni
vissza nem kell már
ne múltal törődj a jelenben élj
csak a jövőre koncentrálj
a változástól soha ne félj!
Csak állsz ott az út szélén
És várod a változást,
Jobb munkára, jobb nőre vágysz,
De mozdulatlanul, hiába vársz,
ha az újat akarod, lépni kell,
Tenni kell, menni kell,
És minden rosszat, mögötted,
Felejts el csak felejts el!!!
Mert hányszor volt már úgy,
hogy nem tudtam tovább lépni
pedig előttem az út
és csak előre kell nézni
vissza nem kell már
ne múltal törődj a jelenben élj
csak a jövőre koncentrálj
a változástól soha ne félj!
|
||||
5. |
Oldschool
04:16
|
|||
|
Nem tudom, mit gondolsz, de sejtem én,
A brigád, vár rád a füstfelhő rejtekén,
Van valami amit rettegetten, rejtegettem,
Mikor megtehettem volna az időt vesztegettem,
Ha jöttek a spanok, folyton mennem kellett,
Sok idő telt el, de már a rendszer fejlett,
Örök gyerek maradok, s még pár sört beverek,
Ez az amit Gútán télen- nyáron szeretek!
Túl oldschool,
Hogy mi?
Túl oldschool,
De ez már:
Túlontool
Ez egy mese de ismeretlen még a vége,
De nem tudom, hogy mikor lesz ennek vége,
Kikoptak kikkel együtt lógtam a streeten
Kikkel napokig lovagoltunk egyetlen rímen,
Zeng a china, ez egy furcsa karma,
Egyetlen célt, ezer út takarna,
Mi ebből nem akartunk profitálni,
Csak egyszer egy színpadon profin állni,
Túl oldschool,
Hogy mi?
Túl oldschool,
De ez már:
Túlontool
Felénk a street élénk VOLT, életet nevelt belénk,
Egyszer tudtuk, hogy lelép, de el nem felejtenénk,
Rá bármikor időt ejtenénk és minden szavát értenénk,
Folyton azt üvöltenénk, szálljon szellők szárnyán szét zenénk!!
Az öregsulisok, mind az utcát járják,
A lehetőség előtt, kezüket széttárják,
Múltá válunk az utca szavától,
S várjuk a mosolyt a jövő arcától,
Ne kérdezd, hogy milyen lett az élet,
Az első részből, te milyennek véled?
Láttunk mindent, itt komoly a cél,
Kemények vagyunk, mint a tömör acél,
Túl oldschool,
Hogy mi?
Túl oldschool,
De ez már:
Túlontool
Visszhangzik ahogy koccannak a felesek,
Úgy bevagyok állva, hogy ülve is elesek,
Dobok egy SMS-t, mi lehet a jelszó?
Üvöltsük együtt: YESS! YO!
Itt akarok lenni, pont ezen a helyen,
Hogy veletek együtt magasba tegyem a kezem,
A színpad az ágyam, a kurvám a mikrofon,
Ha hozzáérek, megremeg a plafon!!!!
Túl oldschool,
Hogy mi?
Túl oldschool,
De ez már:
Túlontool
Felénk a street élénk VOLT, életet nevelt belénk,
Egyszer tudtuk, hogy lelép, de el nem felejtenénk,
Rá bármikor időt ejtenénk és minden szavát értenénk,
Folyton azt üvöltenénk, szálljon szellők szárnyán szét zenénk!!
|
||||
If you like túlontool, you may also like:
The Things We Can't Stop
by Cold
Searing rock from Jacksonville’s Cold that puts an emphasis on soul-baring vocal melodies.
go to album
This Could Be Texas
by English Teacher
The UK upstarts' debut veers from sunny, psychedelic folk to bristling post-punk with reckless abandon without ever missing a beat.
go to album
Move To The Trees
by Winter McQuinn
Winter McQuinn mixes soft rock and psychedelic folk for a sound reminiscent of classic pop purveyors like Cut Worms and the Lemon Twigs.
go to album
The Canadian trio's knack for writing bangers plots a steady course through the maelstrom.
go to album
featured on Bandcamp Radio Apr 12, 2024
go to album
Backed by a rotating cast of collaborators, the Australian singer-songwriter refines her folk-tinged indie pop sound.
go to album
See the World on Fire
by the Ar-Kaics
On their first new record in six years, the Virginia garage punkers take on the end of the world with the requisite clang and clamor.
go to album
